A Vladimir kell ide, nem az Erwin.
Erről is megvilágosodtam a sokáig emlékezetes péntek esti U 20-as focivébé-negyeddöntő végére.
A nagyválogatott svédek és portugálok elleni szenvedése (a játék az eredménynél is kilátástalanabb volt), majd a Debrecen hazai kijózanító 0-4-e (megjegyzem: csak a papírforma jött be mindhárom alkalommal…) után nagyon ránk fért már valami kis focisiker. S egyben [...]

A hitelben az a jó, hogy perspektívát ad, például egy álomhoz, ami csak egy pillanatig lesz boldogság. Előre tudjuk, évekig pislogunk majd vissza erre az egyetlen szép percre, amikor sorban álltunk a postán a sárga csekkel hó elején. Megérte? Fene tudja. Legalább egyszer boldogok voltunk…

Ki tudja miért, már nem is nagyon lepődünk meg azon, ha kiderül: a Balaton partjának újabb szakaszán garantálható, hogy oda közönséges halandó a büdös életben soha nem teríti le a törölközőjét.
Balatonvilágos ingatlanspekulációt sejtve a Legfőbb Ügyészséghez fordult egy állami ingatlan magánkézbe kerülése miatt. A szabadon megközelíthető, strandolásra alkalmas partszakasszal alig rendelkező Világoson gyanús ingatlancsere valósult [...]

Egy hete ilyenkor szidták őket, mint az idősebb kollégákat: lám, hiába a nagy felhajtás, az ígérgetés, a kiemelt támogatás és figyelem, ugyanolyan semmirekellő, nagyképű horda lépett pályára Honduras ellen, mint amilyeneket az elmúlt szűk negyed században megszoktunk. Lélektelen, hátrányban összeomló, a kihívások elől meghátráló banda, lóf.sz nekik, nem húszmillió a továbbjutásért, persze úgysem sikerül, turáni [...]

Képzelem szegény Kolber Istvánt, amint ‘65 mintájú gyakorlójában bekommandózza magát a Kínai Népköztárság területére, elvegyül a Tienanmen téren, majd Taszárt vegyenek, vagy lövök! csatakiáltással elrabol egy kisebb befektetőcsoportot, akik idehaza jól elüzemeltetik majd az ebek harmincadjára került repülőteret.