Harmadikosok voltunk, amikor Rolf behozta az osztályba a Pokolbéli víg napjaimat. Akkoriban éppen a régi Ricse, az URH, a Kontroll, az Európa Kiadó és Cseh Tamás volt a menő, azaz főleg a zenékre izgultunk rá, meg szárnyait bontogatta a Kispál, írott formában az 1984, az Állatfarm, az Egerek és emberek, no és az Úton dívott. [...]

Nyugalom, azért nem tűntünk el hirtelen, élünk is, halunk is, jó hálózati rabként, csak ebből hagytak ki minket, a legeslegelső körből. S ez egyfajta üzenet. Fájó.
Lehet azon vitatkozni, hogy a frászkarikának kell az embernek egy olyan telefon, ami mindent kiszámol helyettünk, folyamatosan lóg a neten és gyakorlatilag már nélkülünk is képes létezni a webkettes világ [...]

A rendszerváltás után megváltozott minden,
megszűnt a Párt, lett helyette Isten.
(Rózsaszín Pitbull)

Boldogult egyetemista koromban Jehova Tanúi álltak hozzám legközelebb. Szó szerint. Nem lehetett úgy végigmenni a nagyobb-forgalmasabb budapesti tereken, aluljárókon, hogy ne sodródtak volna az ember mellé, s ne akartak volna vele beszélgetni. Általában sikerrel hárítottam el közeledésüket, pechesebb időkben viszont buszmegállóban kaptak közre, s ajánlottak [...]

Már bármiből lehet műsort csinálni, ebből az következik, hogy az is hülye, aki egyáltalán be meri kapcsolni a tévéjét. Úristenmária, ezt kapják a magyarok?! Hát, ha mindent megesznek…
Azt gondoltam, hogy a csótányzabálós jelenetek után nem lehet meglepni. A gasztrocsatás imitáció, Nagy Feró beszólásaival spékelve, kifejezetten puhított a butításon, de az idén ősszel ismét sikerült belecsapni [...]

Oktatóink harcban állnak, az egyetem a helyén van, egyelőre… Milyen a hallgatói lét? Már nem is annyira csak hallgatói.
Mindig is arra vágytam, hogy egyszer beírjak egy tanár, oktató ellenőrzőjébe, valamit. Most már poénból is le lehet húzni bárki, de legalább lehet értékelni. És hol áll a Kaposvári Egyetem?